Üdvözlök minden kedves látogatót. Nos az alábbiakban leírtak, mind ahogyan a cím is adja, az iskolán belüli agresszióval kapcsolatosak.
Azt látom, és sajnos nap mint nap látni, hallani a gyermekek iskolán belüli agressziójáról. Szeretném megosztani a gondolataimat ezzel kapcsolatosan. Pedagógusok, szülők, felnőttek remélem – bízom benne minél többen olvassák - talán elindítana valamiféle összetartóbb és probléma megoldást segítő társadalmi összefogást. Igen. Társadalmi méretű összefogást. Úgy gondolom, az Iskola Rendőre program is ennek része, hogy segítse a társadalom tagjait a helyes útra terelni, és remélhetőleg a kapott tudást kamatoztatni tudják a későbbiekben.
Nos megosztom az érdeklődőkkel.
Amikor az iskolán belüli agresszióról beszélünk, mindenkinek – a saját szemszögéből – igaza van, önálló gondolata. De ha ezt ilyen jól látják az emberek, akkor miért nincs megoldás? Ugye? Véleménye természetesen mindenkinek van. A megoldás miért nem egyértelmű. A véleményem szerint – mint mindig – a felelőst keressük, holott ez helyett a megoldáson dolgoznánk. Nem megy az egyik napról a másikra természetesen. Sok-sok pénzbe kerül, azonban a sokszorosát hozza vissza, kamatoztatja. Vannak akik a régi módszerben, az un. “körmösben” látják a megoldást. Nos ez is egy véglet. Ez az igazi probléma, hogy végletekben gondolkozunk. Ma már más a világ a társadalmunk, mint amikor mi, avagy a szüleink, nagyszüleink jártak iskolába. Meggyőződésem, hogy a ma kezelhetetlen gyermekeit is be lehet illeszteni egy kezelhetőbb rendszerbe. A legnagyobb gond a családokkal van, a társadalommal. Konkrétabban. Értjük a papagáj-effektust. Tudjuk, hogy a politikusoknak is “elhiszünk” amit mondanak. Ugyan így hiszünk, hogy nem az egyes gyermekekkel van gond, hanem az egyes családokkal. Fontosnak tartom, hogy ne térjünk vissza a régi időkhöz, amikor a gyermekek “másodrendű” emberek voltak. A mai állapot sem jobb, amikor a pedagógusok érzik magukat “másodrendűnek” de nem csak a borítékban kapott vagy a számlára küldött fizetés miatt. A kettő között kell megtalálni a megoldást. Nem rendszer váltás a megoldás. A gyermekeket nem lehet lecserélni. Rendszerben gondolkodni kell megtanulni.
Remélem, bízom benne akik olvassák, megértették a tartalmat, további jó gondolatokat, ötleteket szülnek. Aztán tovább lehet vinni az elméletet a gyakorlatba.