Kérdések és válaszok a közúti ellenőrzésről

Kérdések és válaszok a közúti ellenőrzésről
Mit lehet és mit nem?

Az út szélére intenek a jármű és papírjainak ellenőrzése miatt. Legtöbben ilyenkor belül csöndesen fortyognak, de az sem ritka, hogy átkokat dobálnak az igazoltató rendőrre, sőt olyanokról is hallani, akik egészen egyszerűen tovább hajtanak. Mivel életünk alapja a szeretet és egymás elfogadása, nem foglalunk állást a különféle magatartási formák mellett vagy ellen.

Az igazoltatás, ha nem is túl élvezetes esemény, a társadalom érdekeit szolgálja, még ha úgy is érezzük, hogy nem. Ráadásul állampolgári kötelesség alávetni magunkat az intézkedésnek, ezért kár lenne az egész intézményen siránkozni. Nézzük inkább, mit lehet és mit nem a rendőrnek, és milyen jogaink vannak, ha úgy érezzük, túllép hatáskörén az igazoltató.

Kell különösebb indok a közúti ellenőrzéshez, vagy a rendőr bármikor bárkit megállíthat, ha eszébe jut?

Természetesen indok kell, csak úgy céltalanul nem lehet, de különösebben nincs meghatározva. A rendőrségi törvény mint legmagasabb szintű jogszabály meghatározza, hogy feladata ellátása során a rendőr ellenőrizhet. Nincs leírva, de nyilvánvaló, hogy a szolgálatban lévő rendőrnek a feladatának ellátásával kell foglalkoznia, és amilyen feladatot meghatároznak neki, azt kell teljesítenie. Ha ehhez szükséges bizonyos ellenőrzés, igazoltatás, akkor ezt megteheti. Időnként emlegetnek ilyesmit, de nem kell szabálysértést elkövetni ahhoz, hogy ellenőrzés alá vonjanak valakit.

És mi nem is szeretnénk, hogy ha bármikor is ilyen jellegű módosítás lenne, úgy gondolom, hogy nem szolgálná a társadalom érdekeit. Hiszen akkor a jogtalanság talajára lépett emberek joggal számíthatnának arra, hogy ha ők a közlekedésben példásan viselkednek, akkor esélyük sincs arra, hogy hatósági közeggel találkozzanak. Azért azt látni lehet, hogy pár ezer körözött ember itt közlekedik közöttünk a közterületen, és nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lenne, hogy ők nyugodtak legyenek. Úgy szól a rendőrségről szóló 1994/34. törvény, hogy a rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során: 'forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, szüneteltetheti, közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, egyebeket ellenőrizheti'.

Hol állhatnak meg igazoltatni? Akadályozhatják a forgalmat?

Nincs megszabva, hogy hol állhatnak meg igazoltatni, de nyilvánvaló, hogy bizonyos felsőbb, fontosabb érdekeket nem sérthetnek meg. Közlekedésről lévén szó, annak biztonságát nem veszélyeztethetik, tehát nem hozhatnak létre veszélyhelyzetet. Igazából a KRESZ a rendőrnek nem szab korlátot, hogy hol állíthatja meg. Tehát ha a rendőr adott esetben arra utasítást ad a járművezetőnek, hogy olyan helyen álljon meg, ahol amúgy tilos megállni, akkor ott meg kell állnia.

És ugyanígy, ő is megállhat a tilos helyen?

Ez már más kérdés, ez nem olvasható ki egyelőre egyértelműen a közlekedési jogszabályokból. Már jeleztük a jogalkotóknak, hogy kicsit visszásnak találjuk, hogy míg a rendőr adhat utasítást arra, hogy például egyirányú forgalmú úton a forgalommal szemben közlekedjen valaki, addig ő ezt nem teheti meg, kvázi magának nem adhat utasítást. Egyetlen kivételt említ ez alól a KRESZ, amit szerintem nyugodtan ki lehetne terjeszteni máshová is. Ez az autópályára vonatkozik, ahol gyakorlatilag arra teremt precedenst a KRESZ, hogy a rendőr megszeghet bizonyos szabályokat, így tehát nem szeg meg szabályokat. Például bele van írva, hogy a rendőr a leállósávban is megállhat a forgalom ellenőrzése céljából. 37. par./4. bek.: Az autópálya és az autóút úttestjén megállni tilos, műszaki okból megállni csak a leállósávban, illetőleg az útpadkán szabad, azonban a járművet onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban, illetve az útpadkán is tilos, kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást.

Akkor gyakorlatilag bárhol megállhatnak?

Igazából a KRESZ azt mondja, hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű bizonyos szabályokat figyelmen kívül hagyhat, és ha ez megállási vagy várakozási szabály, akkor ezt a fényjelzés működtetésével kell jelezni. Tehát, ha ez a feladat ellátásához szükséges, akkor a megkülönböztető jelzés használata felmenti a gépkocsi vezetőjét a megállási, várakozási tilalmak betartása alól. Természetesen megkülönböztető jelzést is csak úgy lehet használni, hogy azzal a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse. Tehát akármilyen módon nem lehet.

Adott esetben nem kötelező megkülönböztető jelzést használni?

Nem értem.

Az eddigiek alapján, ha a rendőr feladatának ellátásához megkülönbözető jelzést használ, akkor gyakorlatilag bármilyen közlekedési szabályt figyelmen kívül hagyhat. A kérdés az, hogy ezt csak a villogó fényjelzés használatával teheti? Például megtörténhet-e, hogy egy rendőrautó, amelynek a közelében ott tartózkodnak az igazoltató rendőrök, szabálytalanul parkoljon - esetleg zavarva vagy akadályozva a forgalmat ezzel - a megkülönböztető fényjelzés használata nélkül?

A KRESZ alapján nem teheti meg. Ha az általános előírások figyelmen kívül hagyásával helyezi el gépjárművét, akkor a megkülönböztető jelzést használnia kell.

Hogyan állít meg szabályosan? (Gyalogos, autós, motoros rendőr esete.)

A KRESZ 6. par. 2. bek. leírja, hogy hogyan kell megállítani. Ez azért van leírva, mert a közlekedő embernek is tudnia kell, hogy milyen jelzést látva neki mit kell tennie.

Közúti jelzések, A rendőr jelzései, 6. §
(2) Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,
a) a járművek megállítására
aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,
ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;
b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.

Igazoltathatnak egy parkolóban, az autóban ülve?

A KRESZ-nek vannak a parkoló járműre vonatkozó rendelkezései. Például azt is mondja, hogy rendszám nélkül főúton nem lehet járművet tárolni, mellékúton pedig legfeljebb 30 napig. Tehát ilyen értelemben a közlekedési szabályok nem csak a mozgásban levő járművekre vonatkoznak, és azt is látni kell, hogy a rendőr nemcsak járművezetőt, hanem bárkit igazoltathat.

Ha egy parkolóban állnak, akkor nyilván nem ellenőrzi a megengedett sebességet, mert nincs mit ellenőrizni rajta, ezen kívül viszont bármit. Ha valakiről úgy gondolja, hogy szükséges ellenőrizni, akkor nyugodtan igazoltathatja, legyen az autóvezető, utas vagy gyalogos. Figyelembe kell venni, hogy a hatóságnak ahhoz van joga, amit számára a jogszabály meghatároz, és az állampolgároknak is olyan kötelezettségeik vannak, amiket számukra a jogszabályok előírnak. Az, hogy a hatóság a jogait érvényesíti, az esetek többségében azzal jár, hogy valakinek a jogát korlátozza ezzel, de azt kell látni, hogy a hatóság arra rendeltetett, hogy a társadalom érdekeit szolgálja, ami néha, hosszabb-rövidebb ideig bizonyos egyének jogainak korlátozásával jár. A hétköznapunk is olyan, hogy úgy tudunk együtt élni egy társadalomban, hogy bizonyos jogaink korlátozva vannak.

Egyszerű dolog: nekem tetszik valami, nem vehetem el, mert az a másé. Ezáltal idézőjelben valamilyen jogom korlátozva van, mert szabadon nem szerezhetek meg valamit. Tehát ahogy mondtam, a hatóság azért van, hogy az össztársadalmi érdeket szolgálja, és ebből kifolyólag időnként tényleg jelennek meg valaki irányában valamilyen korlátozások. Mindig bele kell gondolni, hogy mi lenne, ha ez így nem lenne. Valaki elkövet valamilyen bűncselekményt, aztán beül a kocsijába a parkolóban, és nem lehetne hozzá szólni, mert ő ott ül. Ez jó lenne a társadalomnak? Úgy gondolom, jogos elvárás, hogy a hatóság közölje, hogy miért ellenőriz, ezt jogosult az állampolgár megtudni. Ha nem is azt, milyen ügyben nyomoznak, de valamilyen magyarázatot kell adni.

Mivel kell elkezdeni az ellenőrzést?

A 3/1995-ös belügyminiszteri rendelet szól a rendőrség szolgálati szabályzatáról, ez határozza meg, hogyan kell elkezdeni az intézkedést. A 7. par. leírja: A rendőri intézkedést, ha az intézkedés jellegéből vagy a körülményekből más nem következik, a napszaknak megfelelő köszönéssel és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Nyilván egy fegyveres bűnözőnél nem tisztelegnek.

Ki kell szállni a kocsiból a közúti ellenőrzés idejére?

Amit a rendőr meghatároz, azt kell tenni. A rendőrségi tv. 19. par. szerint a 'jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek, ha törvény vagy nemzetközi megállapodás nem rendelkezik, mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.' Tehát nem lehet vitatni, hogy jogszerű vagy sem, kivéve, ha mondjuk olyat kér, hogy közterületen vetkőzzön meztelenre, ez egyértelmű. Benne van azonban az is, hogy a rendőr utasításainak engedelmeskedni kell. Hogy ez mi, az nincs igazából meghatározva.

Tehát amíg az ellenőrzés tart, a rendőr határozza meg, mi történik?

Igen, szoktak ilyen panaszok lenni, hogy intézkedés közben miért nem telefonálhat. Gondoljunk bele, mihez vezetne, ha a rendőr megállítana valakit, és ő azt mondhatná, hogy bocs, nekem most telefonálnom kell, majd ha ráérek. Én egyébként úgy érzem, hogy a rendszerváltás óta még nem találjuk a megfelelő középutat, és nálunk kicsit szokatlan az a gondolat, hogy a hatóság, nem csak a rendőröket kell érteni ezalatt, az államhatalmat testesíti meg. Úgymond valamilyen tiszteletet kellene tanúsítani a rendőr iránt, kicsit komolyabban kellene venni őket, mint mostanság szokás a hatósági embereket.

Köteles vagyok leállítani a motort, ha megkér?

Igen.

Mit követek el, ha nem állok meg igazoltatáskor?

A KRESZ előírja, hogy a rendőr jelzéseinek eleget kell tenni. Ezzel KRESZ-szabályt szeg meg, amivel szabálysértést valósít meg. Ha ez azzal jár, hogy a rendőr életét, testi épségét is veszélyezteti, akkor már bűncselekmény. Mondjuk, a rendőr beáll a jármű haladási vonalába, ön pedig úgy halad el vagy úgy áll meg, hogy veszélyhelyzetet hoz létre, akkor megfogalmazódik a közúti veszélyeztetés tényállása. De ez nemcsak a rendőröket védi, gyalogosokkal szemben is elkövethető, csak a rendőrnél még halmazatként megvalósul a hivatalos személy elleni erőszak.

Mi a rendőrök várható reakciója erre?

Követik, és közhírré adják, hogy milyen típusú, rendszámú és merre haladó járművet keresnek. Kicsit mindig óvatosnak kell lenni olyan tekintetben, hogy a járműtől, a benne ülő személyektől, a körülményektől függően gondolhat arra a rendőr, hogy nem volt véletlen, hogy az autó nem akart megállni, esetleg, mert kellemetlenségei származtak volna belőle.

Felróhatják a gyorshajtást is, ha nem állok meg, üldözni kezdenek és elkapnak? Becsülhetik-e a sebességet ilyen esetben?

Miért ne? Nem kényszerítik a rendőrök a járművezetőt abba a helyzetbe, hogy túllépje a megengedett sebességet. Hát álljon meg. A bizonyítás nincs behatárolva, tehát a szabálysértési törvény azt mondja, hogy felhasználható minden olyan eszköz, ami a bizonyítani kívánt tény bizonyítására alkalmas, az mind felhasználható.

Teszem azt az üldöző rendőrautó km-óráján látható számot el lehet fogadni bemondásra?

Igen. Mindig kétségbe esnek, hogy hogy lehet a gyorshajtást tanúvallomással bizonyítani? Miért, hogy lehet technikai eszköz nélkül bizonyítani, hogy valaki nem állt meg a STOP-táblánál, vagy tilos jelzésen áthaladt? Ott is egy szemtanú látja, hogy piros a lámpa, és a jármű nem állt meg. Sebességnél is láthatja valaki, hogy valaki gyorsan halad vagy sem.

Extrém esetben persze, de nem hiszem, hogy van ember, aki szemre megkülönbözteti a 49 és az 53 km/h-t egymástól.

Persze, ezért mondtam, hogy ami alkalmas. Tehát mindig a bíróság mérlegelésére van bízva, hogy mit fogad el, és mit nem. Az nem életszerű, hogy egy úttest szélén álló személy azt mondja, hogy ez a jármű 52-vel ment. Ezt nem fogadja el a bíróság. De ha azt mondja, hogy ott van egy 20-as sebességkorlátozás, és én mint tanú rendelkezem kellő tapasztalattal, és határozottan állítom, hogy a 20-at bőven túllépte, ez alkalmas lehet a bizonyításra.

Mi a rendőr feladata a közúti ellenőrzésnél, miket kell ellenőriznie?

Nincsenek kötelezettségei. Joga van bizonyos dolgok ellenőrzésére. A rendőrségi törvény írja le, hogy miket ellenőrizhet, de ez igen sokrétű. Nehezen körvonalazható, mert a törvényben az szerepel, hogy a közlekedési rendszabályok megtartását ellenőrizheti, ami gyakorlatilag a KRESZ betartásának ellenőrzését jelenti. A KRESZ-ben például ilyen van, hogy a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelynek a jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van. Tehát ha ellenőrizheti a közlekedési szabályokat, akkor ellenőrizheti, hogy érvényes engedéllyel vesz-e részt. Számtalan egymásból következő dolog van, gyakorlatilag a közlekedés jogszerűségével kapcsolatban bármit ellenőrizhet. De előfordul még olyan is, ami néha idegen szokott lenni, mint a járműhasználat szabályszerűsége, a járműbirtoklás jogszerűsége. Igazából azt is megkérdezheti, hogy milyen alapon van önnél egy jármű.

Milyen papírokat kérhet a sofőrtől?

Ami a közúti közlekedésben való részvétel feltétele, azok közül bármit, kötelező biztosítás, jogosítvány, forgalmi engedély, környezetvédelmi igazolólap. A súlyadó megfizetése nem feltétele a forgalomban való részvételnek, azt nem ellenőrzik, nem is ellenőrizhetik. Teherautósoknál a vezetési és pihenőidők megtartását, a szállított áru papírjait.

Van joga az utasokat is igazoltatni?

Akárkit igazoltathat. Utastól nem kérhet vezetői engedélyt, de a személyazonosság megállapítását bárkitől. Kivételt képeznek a diplomaták, de még őket is feltarthatja addig, amíg meg nem mutatják a diplomata igazolványukat. Ők sem mehetnek tovább, amíg azt meg nem mutatják.

Szólíthat keresztnéven?

A szolgálati szabályzat azt mondja, hogy az intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő megszólítással kell megkezdeni. Összesen ennyi előírás van. Én el tudom képzelni, hogy bizonyos esetekben nem fér bele a keresztnéven szólítás, mert tiszteletlenség, de ennyi. A megfelelő tiszteletet meg kell adni, a hétköznapi életben általában uramozni, hölgyemezni szokás.

Köteles vagyok a családnevemet, anyagi helyzetemet vagy az autó vételárát firtató kérdésekre válaszolni?

Nem. Nem köteles ilyen kérdésekre válaszolni. Az anyagi helyzetet akkor szoktuk firtatni, amikor a rendőr szabálysértési feljelentést tesz, és a szabálysértési hatóságnak szüksége lenne arra, hogy lássa, milyen anyagi helyzetben van az elkövető, hogy annak megfelelően, annak figyelembevételével tudja kiszabni a bírságot. Tehát ezért szokott a rendőr ilyen jellegű nyomtatványt a vezető kezébe adni, vagy tőle adatokat kérdezve kitölteni, de mindenképp rajta van ezen a tájékoztatás, hogy ezt nem köteles megadni. Viszont ha ezt nem teszi meg, akkor a büntetés kiszabásánál nem tudják figyelembe venni. A vételárnak nem hiszem, hogy sok köze lenne az igazoltatáshoz.

Kell-e bármilyen irat (kölcsönadási szerződés stb.), ha nem a saját nevemen levő autót vezetem? (cég, családtag, ismerős autója.)

Nem kell, de bizonyos esetekben, ami szerintem elég ritka, jól jöhet. A rendőrben, úgy gondolom, akkor merül föl annak igénye, hogy valahogy igazolja, miért van nála az adott jármű, ha az nem illik össze az adott személlyel. Tehát például egy húszmilliós autóban egy rosszul öltözött ember ül. Ott felmerülhet ez a kérdés, de a hétköznapi életben nem igazán jellemző. Mint mondtam, joga van a járműhasználat jogosságát ellenőrizni, de nincs előírva, hogy ezt miként kell megtennie. Akár lehet valami kölcsönadási iratot írni két tanúval, de ez csak egy ötlet.

Megbüntethet, ha a rendszám leesett, és az ablakba rakom? És mi van, ha tényleg elveszett?

Erre azt kell, hogy mondjam, hogy akkor lehet a forgalomban részt venni, ha a meghatározott helyen a meghatározott számú rendszámtábla ott van. Amelyik járművön nincs ott, az a jármű nem vehet részt a forgalomban. A járművezető akkor vonható felelősségre, ha erről tud, vagy tudnia kellene. Az nem mentség, hogy nem tudja. Tudnia kellene, mert pld. elindulás előtt meg kell győződnie róla.

Mi van, ha útközben esik le, és észreveszem?

Ha útközben esik le, és észreveszi, akkor felelősségre vonható. Ha útközben esik le, és nem veszi észre, és nem is kellene észrevennie, akkor nem. Vannak hivatkozások rendőri intézkedések során, amelyek azt mondják, hogy nem vették észre, hogy hiányzik. Azért az esetek nagy részében lehet arról adatot gyűjteni, és meg lehet állapítani, hogy száz méterrel előbb esett le a rendszám, vagy már öt hónapja nincs ott. Mondjuk, hiányzik, és a lökhárító tiszta mögötte, akkor jó, de ha egybefüggően koszos, akkor lehet következtetni arra, hogy régóta nincs a helyén.

Az ablakba való kihelyezés meg egyértelműen azt jelenti, hogy a vezető tudja, hogy nincs a helyén, tehát nem jó. Egy kivétel van, ami mostanában jött be, a regisztrációs matricával ellátott járművek esetében 30 napig lehet egy rendszámmal közlekedni, ha bejelentette, hogy elvesztette a rendszámot. A többi járműnél nincs lehetőség az egy rendszámmal történő közlekedésre. Ha elveszett, akkor be kell jelenteni az okmányirodánál, ha egy veszett el, akkor legyártják, ha mindkettő, akkor újat kap az autó.

Van-e türelmi idő a lejárt okmányok újraérvényesítésére? Mire mennyi? (Jogsi, személyi, forgalmi, zöldkártya, kötelező.)

Jogellenes lejárt okmányokkal közlekedni, ez mindenképpen szabálysértés, és valamilyen eljárást vonhat maga után. Mindemellett bizonyos esetekben egyéb intézkedések is jöhetnek. A lejárt forgalmit például azonnal köteles a rendőr elvenni, nincs mérlegelési lehetősége. A 35/2000-es BM rendelet szabályozza, hogy milyen esetekben köteles a rendőr a forgalmit vagy vezetői engedélyt elvenni. A kötelezőnél úgy van, hogy ha nincs az autóra biztosítási fedezet, akkor el kell venni a forgalmit. Ez azt jelenti, hogy a díjfizetéssel rendezett időszakot követő 30. napig még el kell fogadnunk az előző negyedévi befizetéseket.

Korábban a 30 napon túl lejárt zöldkártya miatt el kellett vennünk a forgalmi engedélyt, most már ilyen jogunk nincs. Régebben a 3 hónapnál régebben lejárt jogosítványt is el kellett vennünk, most már ez sincs. Személyi igazolványra sincs feltétlenül szükség, az új személyi vagy az útlevél vagy a kártyajogsi plusz a lakcímkártya megfelelő a személyazonosság igazolásához.

Elvehet-e a helyszínen bármilyen papírt? Mondhatja-e a lakóhelyemtől 400 km-re, hogy zárja le az autót, és menjen tovább gyalog?

Elveheti a forgalmit, a jogosítványt, illetve kevesen tudják, hogy a 88/1-es közúti közlekedésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a rakománnyal, fuvarral kapcsolatos okmányokat is elvegye. A rendőrségi törvény azt mondja, hogy ha a vezető nincs a biztonságos közlekedésre képes állapotban, akkor számára megtilthatja a továbbhaladást, illetve ebben meg is akadályozhatja, akár úgy, hogy elszállítja a járművet, vagy megbilincseli a vezetőt, elveszi a kulcsot.

Mit tehet, ha az autó egyértelműen műszaki roncs (tükörradiál gumi, nincs lámpa, lyukas a kasztni, leszakadt kipufogó)?)

El kell, hogy vegye a forgalmit, és ezzel haza se mehet. Vannak olyan esetek, amikor a rendőr elveszi a forgalmit, és erről ad egy elismervényt, de a telep vagy lakóhelyig még el lehet menni, de ez nem akkor van, ha az autó műszakilag alkalmatlan a közlekedésre.

Mit tehet, ha az autó alapvetően rendben van, de valami kisebb dolog nem stimmel (kiégett izzó, hiányzó pótkerék, háromszög stb.)? Cseréltethet-e a helyszínen izzót (bizonyos újabb típusok esetén ez lehetetlen)?

A rendőr nem adhat engedélyt arra, hogy olyan járművel tovább közlekedjen valaki, amely alapvetően nem felel meg a forgalomban való részvétel feltételeinek. Ebből kifolyólag kicsit meg kell fordítani a kérdést. Arra nem adhat utasítást, hogy cserélje ki az izzót, hanem azt mondhatja, hogy nem mehet tovább, amíg ki nem cseréli. Ön ott hagyhatja és lezárhatja a járművet, de nem köteles izzót cserélni. Inkább azt mondanám, hogy feltételhez kötheti a továbbhaladást.

Attól hogy bonyolult kicserélni egy izzót, még nem mondhatjuk, hogy persze, menjen csak tovább, mert ezzel másokat veszélyeztetünk. Lehet, hogy túlzottnak tűnik, hogy egy izzó miatt trélerre kelljen rakni az autót, de én erre nem tudok mit mondani. Azt kell figyelembe venni, hogy bizonyos jogellenes dolgok igenis mások érdekét sértik. Egyébként a KRESZ mond olyat, hogy bizonyos műszaki hibák mellett tovább lehet közlekedni. Például nem jó, ha nem ég a jobb oldali helyzetjelző, de ezzel még tovább lehet haladni. A KRESZ 53. par. szerint azonnal meg kell állni, ha a jármű kormányszerkezete, üzemi fékberendezése, összes féklámpája, irányjelző berendezése elromlott, vagy bal oldali első vagy hátsó helyzetjelzője kiégett. Egyéb esetben a hiba elhárításáig tovább szabad menni.

Kell-e a sofőrnek helyszínen bizonyítani, hogy az autón végzett átalakítást (kasztni, kék led, nagy kerék) engedélyezte a KF?

Kék ledre biztos nem adnak engedélyt. A 6/90-es Köhém-rendelet meghatározza, hogy a járművön milyen világító vagy jelző berendezések lehetnek, és milyeneknek kell lenni. Ettől eltérni nem lehet. Csak az adott jogszabály által engedélyezett világítótest lehet az autón. Mivel nem szól kék fényről, ezért kék nem is lehet. Nem lehet például elöl nyolc fényszóróm, hiába lenne jó nekem. A rendelet csak kettőt vagy négyet engedélyez, ezért csak ennyi lehet, egy sem, három sem. Ha nincs olyan jelzőberendezés, amire azt mondja, hogy ilyen kell vagy lehet, akkor azt nem lehet. A ködfényszóró nem kötelező, a jogszabály megengedi felszerelését, de azt is meghatározza, hova, milyet lehet felszerelni. A pick-upok tetejére szerelt lámpasorok teljesen szabálytalanok.

Felszerelni se szabad, vagy csak használni?

Felszerelheti, de az nem lehet működőképes állapotban. Olyan lehet, hogy fel van szerelve, de nincs bekötve. Ily módon felszerelni lehet.

Mi a helyzet a fóliával?

A fólia jó kérdés, mi is foglalkozunk vele mostanában. Szerintem a fóliázott járművek 95%-a nem felel meg az előírásoknak. Gyakorlatilag annyi van előírva, hogy papírral kell rendelkezni, de az nincs, hogy ezt a járművezetőnek magánál kell tartania. A fóliára eleve kell egy engedély, és az alapján lehet műbizonylatot kiállítani arról, hogy az adott fólia felhelyezésre került. Ezt a bizonylatot azonban nem kell magánál tartania a vezetőnek. Pont a héten tartottunk egy megbeszélést, és én remélem, hogy hamarosan lesz valamilyen lehetőségünk, hogy fellépjünk a szabálytalan fólia ellen. Gyakorlatilag az első és hátsó szélvédőn, valamint a vezetőoldali üléssor melletti ablakokon nem lehet olyan fólia, ami a fényáteresztő képességet rontja. A többi üvegen elhelyezett fólia nem minősül engedélyköteles átalakításnak, de csak engedéllyel rendelkező fólia esetén. Az üvegek biztonsági eszközök, meghatározott törési mutatókkal, amit a fólia felhelyezése befolyásol.

Átvizsgálhatja-e az autó belsejét?

A rendőrségi törvény tartalmaz erre előírásokat. Azt mondja: 'A rendőrség bűncselekmény elkövetőinek elfogása, előállítása, közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében épületet, építményt, helyszínt csomagot és járművet átvizsgálhat.'

Ez kifejezetten bűncselekmény megelőzésére vonatkozik?

Valami oknak kell lennie az átvizsgáláshoz. A szolgálati szabályzat azt mondja, a ruházat, csomag és jármű átvizsgálása bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése, tárgyi bizonyítási eszközeinek felkutatására, közbiztonságra veszélyes eszközök kiszűrésére irányulhat. Ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálására kerülhet sor, különösen igazoltatás, fokozott ellenőrzés alkalmával. A jármű vagy csomag átvizsgálásának tűrésére a birtokos kényszeríthető. Egyfelől a tulajdonos kényszeríthető ennek tűrésére, másrészt említettem, hogy az ellenőrzés időtartama alatt a rendőr utasításainak engedelmeskedni kell. Ezt a kettőt kell együtt alkalmazni, tehát ezek alapján a rendőr bármit elkérhet, de ugyanakkor kötelezhető arra is, hogy tűrje, hogy átvizsgálja a járművét.

Van joga belenézni a csomagtartóba? Köteles vagyok kipakolni neki, ha tele van, vagy mondhatom, hogy túrjon bátran, ha keres valamit?

Az előbbiek alapján igen.

Az igazoltatás megkezdésekor kérhetem azonnal, hogy a rendőr is igazolja magát? Mivel kell magát igazolnia ebben az esetben?

Kérhetem, de az intézkedés előtt nem kötelező neki. Az intézkedés végén igazolvány felmutatásával, azonosító jelvényének számával, nevével és beosztásával kell igazolnia magát a rendőrnek.

Mit tehetek, ha úgy érzem, hogy az igazoltatás során sérelem ért? (nem megfelelő stílus, jogtalannak gondolt büntetés) Hogy bizonyíthatom az igazamat, ha én egyedül vagyok, a rendőrök pedig ketten, és 2-1 arányban állnak szemben az állítások.

Nyolc napon belül panaszt tehet a rendőrségen. A panaszosnak kell bizonyítania a panaszt, a jogorvoslat lehetőségéről a bíróság vagy a szabálysértési hatóság dönt.

Köteles a rendőr becsatolni a biztonsági övet?

Igen.

Szólhatnak-e, hogy halkítsam le a zenét?

A KRESZ közúti veszélyeztetésről szóló 3. paragrafusa alapján igen.

Btk. 186. §, KRESZ 3. § c
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

Ha egy fotón két egymás melletti autó látszik, honnan tudják, hogy melyiket mérték?

Fotóról célszerszám segítségével egyértelműen megállapítható, hogy melyik autót mérték be. A videós berendezéseknél célkereszt jelöli a járművet.

Vezethetek maszkban, és ha lefotóznak, mondhatom, hogy nem tudom, ki vezette az autómat?

Igen, de ez a magatartás ütköztethető a közúti veszélyeztetésről szóló jogszabállyal.

Kivehet a rendőr egyes fotókat egy nap terméséből? Ő dönti el, hogy a napi gyorshajtók közül kit jelent fel?

A rendőr szabálysértés észlelése esetén három dolgot tehet:

· Esetenként nem mérlegelhet, feljelentést kell tennie 

· Mérlegelheti a feljelentést, ha nem tesz, akkor kiszabhat bírságot, vagy figyelmeztetheti a sofőrt

· Helyszíni bírság helyett feljelentést tesz.

A korábbi szabálysértéseimről tudnak az igazoltatás alatt adatokat kérni? Számít ez valamit?

Lehet, de nem jellemző. Ha a rendőr egyértelműen büntetésre játszik, belemehetek-e a játékba úgy, hogy utána azonnal feljelentem, vagy ezzel magamat is kellemetlen helyzetbe hozom?

Nem kell fizetni.

Mit tesz a rendőrség a saját szakállra igazoltató rendőrökkel szemben? Kiderülnek-e ilyen esetek egyáltalán?

Ez a nyomozóhivatal és az RSZVSZ hatáskörébe tartozik.

Mi a helyzet a traffipax elleni védekezéssel? Mit von maga után, ha kiderül, hogy valamilyen módon megpróbáltam megakadályozni a fotó elkészültét.

Ezt jelenleg semmi sem tiltja, bár a rendszám felületét nem lehet megváltoztatni.