VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA

 

Bevezető

A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyag és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb üzem, ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik, a közúti szállítás.

A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervek számára. A gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai vagy a szállító fegyelmezetlensége okozza, hanem sok esetben a rakomány nem megfelelő okmányolása, a szállítmány tartalmára vonatkozó szándékos megtévesztés és a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése. Természetesen ezen okokon kívül még számos létezik, csak a legjellemzőbbeket emeltük ki.

Veszélyes anyagot szállító járművek

52. § (1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

 

 

• (2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:
• a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;
• b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.
• (3) A veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:
• a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;
• b) lakott területen belül.
• (4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése,
  tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
• (5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.
• (6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

A veszélyes anyagok közúti szállítására az ADR nemzetközi veszélyes áru szállítási szabályzat előírásai vonatkoznak. Ez magában hordozza azokakat a biztonsági előírásokat, melyek betartása mellett az előre nem látható (külső) behatásokat leszámítva a szállítás alapvetően biztonságosan végezhető.

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR)

A veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló első egyezmény 1890-ben jött létre. Ebben Svájc és Németország szabályozta az ilyen áruk egymás közötti vasúti szállítását. 1928-ban jelentek meg először a veszélyességi bárcák, amelyek képiesen igyekezetek a veszély jellegére felhívni a figyelmet. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttműködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé, amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A közúti szállításra vonatkozó szabályzat az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route).

Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben Genfben, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979. (IX.18) KPM rendelet, amely honosítja és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását, melynek azóta több módosítása és kiegészítése is megjelent.

A veszélyes árúk szállításának kockázatát sokan hajlamosak alábecsülni, pedig nincs olyan veszélyes árú, amely az élő anyagra és a környezetre nézve minden tekintetben teljesen veszélytelen volna. Minden ismeretlen, nem tisztázott eredetű vagy egyértelműen nem azonosítható veszélyes árút erősen mérgezőnek és tűz- és robbanásveszélyesnek kell tekinteni mindaddig, amíg arra illetékes szakértő nem azonosítja.

Az ADR a veszélyes árúkat egy jól kimunkált kritériumrendszer
segítségével csoportosítja. Ezeket az anyagcsoportokat az ADR osztályainak hívjuk, melyek a következők:

• 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak
• 2 osztály Gázok
• 3 osztály Gyúlékony folyadékok
• 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
• 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
• 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
• 5.1 osztály Gyújtó hatású ( oxidáló ) anyagok
• 5.2 osztály Szerves peroxidok
• 6.1 osztály Mérgező anyagok
• 6.2 osztály Fertőző anyagok
• 7 osztály Radioaktív anyagok
• 8 osztály Maró anyagok
• 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

A veszélyes árúk nemzetközi szállításában kulcsfontosságú szerep jut az okmányoknak, hiszen a szállítmány okmányolásának adminisztratív hibája a szállítás zavartalan lebonyolítását akadályozhatja meg. Másrészt a " félrevezető " nem előírásszerűen kitöltött és felhasznált okmányok a szállítás során esetleg beláthatatlan súlyos következményeket eredményezhetnek.

A veszélyes árúk szállításához alapvetően szükséges okmányok a következők:

• fuvarokmány
• írásbeli utasítás
• jármű jóváhagyási igazolás
• ADR oktatási bizonyítvány
• tisztítási bizonylat
• veszélyes hulladék kísérő okmány
• különböző engedélyek, határozatok
• kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat

A veszélyes árút szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző ( sárga ) táblák. A veszélyt jelző tábláknak az ADR szerint két fajtája van:

• szám nélküli ( sima ) veszélyt jelző tábla
• számos veszélyt jelző tábla

A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során
nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Küldeménydarabos szállításnál - hordó, palack, kanna stb.- szám nélküli táblákat kell használni. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági illetve követelmény rendszere, amely szállítás biztonságát garantálja.

A tartányjárműveknél a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező! A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák, melyek mérete 10 x 10 cm. A tartányjárművekre 30 x 30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára.

A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabokat az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre. A veszélyes árúk szállítása esetén alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő elhelyezésének, rögzítésének a gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg lehulló árudarabok, amelyek veszélyes anyagot tartalmaznak sérülésük révén súlyos károkat okozhatnak.

Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során ( szállításnak része a szállítás során történő ideiglenes tárolás az árú becsomagolása, továbbá be- és kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is ) nem a jogszabálynak megfelelően végzi, szabálysértést követ el.

Kötelmek, ellenőrzés

A veszélyes árú feladójának kötelezettségei:

• meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes árú az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható
• el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal,
• csak olyan csomagolóeszközöket, IBC-et tartányokat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, illetve el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel,
• biztosítania kell, hogy a még tisztítatlan üres tartányok és ömlesztett árúhoz használt nagy és kis konténerek el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres tisztítatlan, üres tartányok
  ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

A szállító ( fuvarozó ) kötelezettségei:

• meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes árú az ADR szerint szállítható,
• meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak,
• szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak,
• meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, leszerelhető tartány tankkonténer időszakos vizsgálatának érvényessége még nem járt le,
• ellenőriznie kell, hogy a jármű ne legyen túlterhelve,
• meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és jelölések el vannak helyezve,
• meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.

Ha a szállító ( fuvarozó ) az ADR előírásainak megsértést tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti a küldemény továbbítását - a biztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak.

Rendkívüli eseményeknél az írásbeli utasítás szerint kell eljárni, az általános teendők a következők:

• leállás a járművel, motor leállítása, áramtalanítása
• útbiztosítás
• a rendőrség azonnali értesítése
• a veszélyes árú tovaterjedésének megakadályozása.

Mivel a nemzetközi egyezményeknek Magyarország is tagja, a nemzetközi előírások belföldi forgalomban is érvényesek. A belföldi forgalomra engedélyezett eltérések összhangban vannak a 94/55/EK (és az ezt módosító 96/86/EK és 1999/47/EK) un 'ADR keret irányelvvel', illetve a 96/35/EK (és az ezt módosító 96/87/EK és 1999/48/EK) un 'RID keret irányelvvel'. A jogharmonizáció mindkét irányelv esetében, azok 1999. évi módosításaival bezárólag teljes.

A veszélyes áruk csomagolóeszközeinek vizsgálatát és jóváhagyását, a tartányok biztonsági felügyeletét a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBH) végzi. A közúti járművek jóváhagyását, a gépjárművezető képzés hatósági feladatait a Közlekedési Főfelügyelet látja el. A robbanóanyagok, a radioaktív anyagok és a veszélyes hulladékok szállításának hatósági feladatait az MBH, az Országos Atomenergia Hivatal és a Környezetvédelmi Főfelügyelet végzi. A szabályok betartásának ellenőrzése a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, az egészségügyi, a növényvédelmi és a környezetvédelmi hatóság feladata.

A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzése

Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás során az 1/2002. ( I.11. ) Kormány Rendeletben előírtakat kell alkalmazni.

A veszélyes áru szállítási követelmények betartását, a biztonságosabb veszélyes áru szállítást szolgálja a 95/50/EK tanácsi irányelv, amely a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szól.

A közúti forgalom ellenőrzését a közúti közlekedési törvény felhatalmazása alapján a közlekedési- és a rendőrhatóság végzi, (esetenként a polgári védelem vagy a tűzoltóság közreműködésével), a határokon pedig a határőrség és a vám- és pénzügyőrség. A közlekedési hatóság ellenőrei munkájuk során az irányelvben szereplővel szinte azonos 'check-list'-et alkalmaznak.

Kommunikációs segédlet

A veszélyes áruk szállítása speciális ismereteket igényel, gyakran a haszongépjárművezetők sem ismerik a speciális szabályokat, hát még az átlag közlekedők. Mégis miután ezek a járművek rendkívüli veszélyeket teremthetnek, és ilyenkor az azonnali beavatkozás, gyors információtovábbítás személyeket és értékeket is menthet meg ezért fontos, hogy a veszélyes áruk szállításáról a közlekedők átlag szintjén is tájékoztatást adjunk.

Ez az egyszerűsített tájékoztatás kapcsolódhat akciók, ellenőrzések publikálásához, de leghatékonyabb, ha megtörtént esetek, Pl.: koccanás, kirívó szabálysértés mellé fűzünk kommentárt. Kommunikálni kell mi a veszélyes áru, miért veszélyes. Egyes példáknál a robbanó gyúlékony mérgező radioaktív anyagok veszélyessége mellé mindig azt kell kiemelni, hogy a nem szakszerű és nem időben érkezett segítség milyen veszélyeket rejthet magába.

A következő, hogy honnan ismeri fel a veszélyt. Egy tartály vagy tartány jármű nem szükségszerűen szállít veszélyes árut, de ha igen rajta fellelhetők a sárga színű veszélyre utaló jelzések és a veszélyességi bárcák. Fontos egy-egy veszély létrejötténél, hogy a jó szándékú de laikus beavatkozás több kárt is okozhat. A szakszerű tájékoztatást nem árt modellezni, arról, hogy ha a veszélyes árut, szállító járművet baleset ért pontosan mi történt, hol történt, a veszélyes áru jellege, a sárga táblákon található számok alapján ill. a gépjármű oldalán található bárcák alapján.