VEZETÉSTECHNIKA

 

Vezetéstechnika - A járművezetés személyi feltételei

A járművezetés személyi feltételeit a KRESZ pontosan meghatározza: járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére a jogszabályban meghatározott érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva, pontosabban a jogszabálynak és a jármű fajtájának, illetve kategóriájának megfelelő érvényes engedéllyel rendelkezik. A személyi feltétel azonban ennél többet takar, hiszen a vezetői engedély megszerzésének alapvető feltétele, hogy a jelölt járművezetésből elméleti és gyakorlati vizsgát tegyen.

A sikeres próbatétel után a tényleges gyakorlat megszerzése egyénenként és lehetőségenként eltérő. Itt már nem a vizsgabiztosnak kell megfelelni egy vizsgán, hanem a mindennapi közlekedésben előforduló különféle szituációkat kell megoldani nap mint nap. A tanfolyam rendszerint nem tudja felkészíteni a tanulót az átlagostól eltérő, vagyis a rendkívüli helyzetek helyes kezelésére, ezt a járművezetők vagy a mindennapi közlekedésük során, vagy speciális külön tréning keretében tudják elsajátítani.

Hazánkban több millió a vezetői engedéllyel rendelkezők száma, de az egyéni lehetőségeket figyelembe véve a jogosítvánnyal bíróknak csak töredéke vezet annyit, amennyi a szükséges rutin eléréséhez - ami kb. 100 ezer km - feltétlenül szükséges.

Az átlag járművezető - különböző becslések szerint - mindössze évi 4-5 ezer kilométert vezet, ezzel a teljesítménnyel viszont a többség képtelen megszerezni a rutinhoz szükséges gyakorlatot. Esetükben a mindennapi gyakorlat sem töltheti be a "továbbképzés" szerepét.

A különleges vezetési körülmények közé elsősorban az éjszakai vezetés, a különböző időjárási körülmények közötti, valamint az autópályán, autóúton történő vezetés sorolható.

A sebesség megválasztása

A biztonságos vezetés egyik legfontosabb tényezője a helyes sebesség megválasztása. Rendkívüli körülmények között 10 km/h különbség is hatványozottan megnöveli a kockázatvállalást. A sebesség érzékelését a szem felbontó képessége határozza meg. Ez kb. 30 km/h sebességnél jó látásélességet eredményez, e fölött már torzít. A sebesség növekedésével a látószög is szűkül, így100 km/h sebességnél a normál 180-220 fok helyett már csak 45 fok.

Az ember sebesség- és távolságbecslő képessége nem tökéletes. Másképp becsüli meg a szembejövő sebességét, mint a távolságát. Míg a sebességet alá-, addig távolságot túlbecsüli. Saját sebességét is hajlamos a gépjárművezető alábecsülni, ezért különösen autópályán, autóúton célszerű gyakrabban a műszerfalra pillantani. Ám ezt sem szabad túlzásba vinni, mert ez elvonja a figyelmet az útról. Például 100 km/h sebesség esetén a gépjármű közel 28 métert tesz meg kontroll nélkül. (Nagyjából ennyi ideig tart az adott műszerállás felismerése, értékelése, majd a vezetési pozíció ismételt felvétele. A "Kétkerekűek a közlekedésben" panel egyik felmérése leírja: sokan hasonló helyzetben egyszerűen nem is érzékelik az autópályán párhuzamos sávban haladó nagy sebességű motoros haladási irányának megváltozását vagy a jármű közeledtét. Szerk.)

Különleges vezetési körülmények

Az éjszakai vezetés méltán sorolható a veszélyeket fokozottan magába rejtő körülmények közé. A balesetek meghatározó része sötétben, éjjel következik be, pedig a forgalom a nappalinak csupán töredéke. Az ilyen baleseteknél utólag rekonstruált átlagsebesség - rendszerint - 10-20 km/h-val több mint a normál fényviszonyok között bekövetkezett balesetek esetén, noha a láthatóság alig huszada a nappalinak.

A közlekedők az információk 90 százalékát látás útján szerzik be. Éjszaka - különösen tompított fényszóró használatakor - számolni kell azzal, hogy a kivilágítatlan jármű vagy tárgy csak 20-30 méterről észlelhető. Ez legfeljebb 30 km/h sebességig biztonságos. Éppen ezért, ahol csak lehet és megengedett, a távolsági fényszóró használata ajánlott.

Érdemes figyelmet fordítani a gépjármű világítóberendezéseinek állapotára is. A hagyományos izzók fényereje több évi használat után akár felére is csökkenhet, a szennyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt, így a világítóberendezések rendszeres karbantartást, ellenőrzést igényelnek. Elgondolkodtató
tény, hogy az izzók fénysűrűsége ezerszer kisebb, mit a napé. Alkonyatkor jó néhány autós azért nem kapcsolja be a tompított fényszórókat, mert ezzel számottevően nem javítja a saját látását, csakhogy megfeledkezik arról, az legalább olyan fontos, hogy közlekedő társai őt is lássák.

A sebességbecslési képesség korlátozott látási viszonyok között fokozatosan romlik, ezt főként előzéskor érdemes figyelembe venni.

Egyre több gépkocsin széria-felszerelés a hátsó ködlámpa, amely erős vörös fényével segíti a könnyebb láthatóságot - feltéve, ha használják.

A látást csökkentheti az ablaküveg bepárásodása is, ilyenkor nem szabad sajnálni az időt a felület megtisztítására. Ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a lámpatestek megtisztítására, mert nemcsak látni fontos, hanem legalább annyira látszani is!

Ködben rendkívül fárasztó vezetni, nagy koncentrációt igényel, rövid idő alatt bele lehet fáradni. Aki csak teheti, ilyen időben ne induljon útnak, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor ügyeljen az optimális követési távolságra és a körülményeknek megfelelő biztonságos sebesség megválasztására.

Tipikus veszélyhelyzetek

A közúti közlekedésben a napi szabálytalanságok többségét az emberi tényezők - pl. a szabályok megszegése -, kisebb hányadát műszaki vagy úthibák okozzák. Rendkívül fontos a járművezetők számára a veszélyhelyzetek felismerése és lehetőség szerinti elhárítása.

Vasúti átjáró közeledtére különböző jelek és jelzések hívják fel a figyelmet. A sebesség csökkentése mellett célszerű meggyőződni a vasúti pálya beláthatóságáról és az áthaladás veszélytelenségéről.

A veszélyhelyzetek egy másik jellemző előidézője az elsőbbségadás szabályainak megszegése. A széles út gyakran az elsőbbség illúzióját kelti, ilyen helyeken gyakori baleseti ok a jobbkéz-szabály vagy éppen a közlekedési táblák figyelmen kívül hagyása.

A gyalogosok is sok meglepetést okozhatnak. A gyermekek gyakran figyelmetlenek és kiszámíthatatlanok. A kijelölt gyalogátkelőhelyet ezért körültekintően célszerű megközelíteni: egyrészt a gyermekek
váratlan felbukkanása baleseti helyzetet idézhet elő, másrészt az idősebbek esetében a korukból, egészségi állapotukból adódó körülményesebb mozgásuk nagyobb türelmet igényel a megszokottnál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyalogátkelőhelyen a gyalogosoké az elsőbbség!

Fontos, hogy a közlekedésben résztvevők szándékaikat egyértelműen és félreérthetetlenül hozzák partnereik tudomására. Fel kell készülni a mások által előidézett veszélyhelyzetekre és azok elhárítására is. Ne megszokásból, hanem a jelzéseknek megfelelően vegyen részt mindenki a közlekedésben!

A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a forgalmi környezetet, ebben segítenek a visszapillantó tükrök.

Egy veszélyes manőver - az előzés

Az előzés a járművezetés egyik legkomplikáltabb és legveszélyesebb manővere, mely veszélyhelyzetek forrása lehet. A KRESZ (34. §) megszabja, mikor, hol és hogyan hajtható végre az előzés.

34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha

a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;

b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;

c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;

d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;

e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.

(2) Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(3) Az előzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve-- balról kell végrehajtani.

(4) Csak jobbról szabad előzni

a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot
irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levő pályán közlekedik.

(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.

(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.

(8) Tilos előzni:

a) kijelölt gyalogos átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos átkelőhely előtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;

e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve

ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár, ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi. körforgalmú úton, ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.].

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.

Az előzés technikája

Az előzés, mint folyamat három szakaszra bontható: az előzés megkezdése előtti, végrehajtása alatti és befejezés utáni fázisokra. Először utol kell érni az elől haladót, és mellé kell sorolni, ezt
követően a megelőzni kívánt jármű mellett el kell haladni és végül vissza kell térni a menetirány szerinti oldalra.

Az előzésnek két döntési pillanata van - hogy a fékre vagy a gázra lépjünk-e -, az első, amikor már a kihúzódást követően a megelőzni kívánt járművel csaknem egy vonalba kerül az előzésbe kezdett gépjármű, a második, amikor mindkettő egymás mellett halad. Az esetleges hibát ekkor még talán lehet korrigálni.

Ha nagyméretű jármű után másodikként történik az előzés, és nincs mód meggyőződni a szembejövő forgalomról, miközben elkerülhetetlen az ütközés, célszerű a kevésbé súlyosabbat választani, pl. a frontális ütközés helyett a padkára, vagy az árokba hajtani.

A döntést pillanatok alatt kell meghozni. Tény, hogy a frontális ütközést elhárító, kitérő manőver igen gyakran komoly anyagi kárt okoz az ütközést elhárító járműben. Az így keletkezett károk azonban elenyésző terhet jelentenek a frontális ütközés várható személyi sérüléseihez viszonyítva, nem beszélve arról, hogy a jármű mindkét esetben elkerülhetetlenül megsérül.

A frontális ütközés esetén jelentkező igen nagy relatív sebességkülönbség és természetesen az ennek függvényeként hirtelen elnyelődő hatalmas mozgási energia jóval nagyobb terhelést jelent, mint egy "futómű-szaggató" vészmanőver. Sokszor előfordul, hogy a felelőtlen előzéssel forgalmi vészhelyzetet okozó jármű tömege és védettsége is nagyobb, mint a vétlen járműé: gyakori, hogy maga a vétkes kisebb sérülésekkel kerül ki a bekövetkező balesetből, a vétlen jármű utasai azonban komoly sérüléseket, sőt, nem ritkán halálos balesetet szenvednek.

Ha csak egy mód van rá, kerülendő a frontális ütközés! Ilyen helyzetben minden járművezető kötelessége a baleset megelőzése, például lehúzódással, lassítással.

Az előzés feltételeinek mérlegelése során rendkívül fontos szerepet játszik a sebesség és a távolságbecslés. Előfordul, hogy a gépjárművezető nem megfelelően méri fel a szembejövő forgalmat, és csak a partnerek segítségével fejezheti be balesetmentesen a manővert. A be nem látható útszakaszon megkezdett előzés is veszélyhelyzetet teremthet, ilyen esetekben - ha mód van rá - az előzési szándékról le kell mondani.

Kora tavasztól késő őszig sok segédmotoros és kerékpáros közlekedik az utakon, akik különös figyelmet követelnek. Előzésükkor megnövelt oldaltávolságot célszerű tartani.

A zebrán, vasúti átjáróban, illetve villamosmegállókban, ahol a fel- és leszállás az úttesten történik, TILOS az előzés! Az ilyen helyek megközelítése is különös figyelmet és óvatosságot igényel.
Ködben és síkos úton csak a legszükségesebb esetben szabad előzni. A szabálytalanul előzésbe kezdőt - a baleset elkerülése érdekében - indokolt segíteni.

Felkészülés a veszélyes helyzetekre

A legteljesebb propaganda és ellenőrzés mellett is a diszkók és a szórakozó helyek környéke mindig veszélyes zóna. Ilyen helyeken a gyalogosok szabálytalan mozgására, erőszakos stoppolásra lehet számítani, ezért érdemes a jármű sebességét csökkenteni, az út szélétől beljebb húzódva haladni.

Szintén gyakori, hogy az ilyen szórakozóhelyekről gépjárművel távozó fiatalok agresszíven kapcsolódnak be ismét a forgalomba, erőszakosan, kényszermanővereket kiváltó módon sorolnak be, vagy hajtanak ki a a forgalmi sávokba. Szintén gyakran előforduló jelenség a forgalmi viszonyokkal nem indokolható hirtelen fékezés vagy irányváltás - gyakran irányjelző használata nélkül. Különösen igaz ez a forgalmi sáv váltásokra - az ilyen jármű gyakran alacsony sebességnél is behúzhat a magasabb sebességgel használt belső sávba, forgalmi vészhelyzetet idézve elő.

Különösen veszélyes azon szórakozóhelyek környéke, amelyek nem rendelkeznek saját parkolóval. A veszélyzóna felismerését nagyban megnehezíti - ráadásul a közlekedőket is váratlanul éri - a parkoló járművek közül kivágódó, körültekintés nélkül közlekedő fiatal. Igen gyakori, hogy a volán mögött még minimális vezetési rutinnal sem rendelkező vendégsofőr ül, aki sokszor még a jármű kiterjedésével és kezelőszerveinek elhelyezkedésével sincs tisztában. A bekövetkező balesetnél többször kiderül, hogy ugyan a sofőr nem ittas, rendelkezik jogosítvánnyal, de életében nem vezette még az adott típusú járművet és semmiféle jártassága nincs az adott gépkocsit illetően.

A sebesség helyes megválasztása különösen fontos a szembejövő forgalom reflektorfényének elvakításakor. Tapasztalat szerint a vakító hatás - a jármű elhaladása után kb. 5-10 másodpercig is - erős káprázást okozhat, ez idő alatt a teljes kontrollt kénytelen nélkülözni a vezető. (10 másodperc esetén 100 km/óra sebességnél, ez idő alatt kb. 250-270 métert tesz meg a jármű. Ehhez adódik még az akadály észlelése, a reakcióidő és a fékút. Könnyen kiszámítható, hogy egy kiváló reakcióidejű, de elvakított sofőr egy műszakilag kifogástalan gépjárműben, 100 km/órás sebességnél az elvakítás után még 3-400
métert is megtehet, mire az akadály előtt vészfékezéssel megállíthatja a járművét. Szerk.)

Késő ősztől egyre gyakoribb reggeli jelenség a köd, az eső, a dér vagy éppen a hó. A talaj közeli csapadék az úttesten páralecsapódással, a tél beálltával az útburkolaton már jegesedéssel is együtt jár. A korlátozott látótávolság miatt megnő a balesetveszélyes helyzetek száma. Ezért fontos a jármű időbeni kivilágítása és az autó tompított fényszóróinak használata. A jármű kivilágításának elsődleges szerepe a láthatóság.

A téli közlekedés egyik sajátos veszélye a tapadás csökkenése illetve ennek hiánya. A jármű-talaj kapcsolatot a gumikon keresztül a jármű futóművei biztosítják. Rajtuk keresztül történik a gyorsítás, lassítás, menetirány-változtatás.

Sajnálatos tény, de felmérések bizonyítják, hogy a gépjárművezetők nagy része a téli felkészüléskor nem ellenőrzi sem a futóművet, sem a gumiabroncsokat. Szakértői vélemény szerint 7 fok alatti hőmérséklet esetén a legrosszabb minőségű téli gumi is jobb, mint a legjobb nyári. Nemcsak a gumik minősége fontos, hanem a kerekekben uralkodó nyomás is.

A téli hideg beállta előtt célszerű az autós felszerelést kiegészíteni jégkaparóval, jégoldó zárolajozóval, hólapáttal valamint hólánccal. Nem szabad megfeledkezni az ablakmosó tartályok fagyálló mosófolyadékkal, a hűtő fagyálló folyadékkal történő feltöltéséről sem.

Veszélyhelyzetek a közlekedésben mindig adódhatnak, de a balesetek nagy része elkerülhető a vezetéstechnikai ismeretek folyamatos bővítésével és a mind körültekintőbb vezetéssel.

Kommunikációs segédlet

Régi hiedelem, hogy a balesetek a szabályok a KRESZ nem tudásából adódik. Meg kell azonban állapítani, hogy az estek döntő többségében, olyan emberi hibák vezetnek a balesetek bekövetkezéséhez, melyek különböző rutinokkal, tréningekkel kiküszöbölhetők lennének.

A vezetéstechnika tulajdonképpen a veszély felismerésével kezdődik
és egy optimális, tudatos viselkedéssel folytatódik.

Ha a veszély " előszobáit " - régi defenzív vezetéstechnika - elveit is felhasználva időben felismerjük, még a konfliktus kezdetén kellő időben tudunk cselekedni. Nagyon fontos elv a kommunikációban, hogy cselekedni kell, mert a pánikba esett, lebénult vezetőtől függetlenek egy-egy szituáció következményei.

A közlekedési szabályok egyik alapelve, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a baleseteket elkerüljük, függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet előidézésében az illető vétkes, vagy vétlen volt.

A tőle telhető mértékben mindenkinek csökkenteni kell a veszélyhelyzetek mértékét.

Ha egyébként a baleset elkerülhetetlen, arra kell törekedni, hogy a legkisebb rosszat a legkisebb sérüléssel és tragédiával járó helyzetet válasszuk, pl. frontálisan sohasem elve, előzésnél, kisodródásos esetekben súlyozni kell, hogy válasszuk a kisebbik rosszat,a frontális eseteknél az összeadódó energia többszörösére emeli a halálos vagy súlyos esetek kockázatát.

Vezetéstechnikai pályákon, szimulátorokon lehet gyakorolni s kritikus helyzetben történő cselekvéseket - első kerék, hátsó kerék kitörése, kisodródás, padkára futás, aqua planic - vízen siklás - jelensége.

Célcsoport:

• szinte kizárólag a gépkocsivezetők, de a fiatalok esetében fontos az anyagi lehetőségeket biztosító szülők megnyerése
• az úgynevezett céges vagy hivatásos vezetők szempontjából a menedzsment megnyerése a befektetett energia és a biztosított érték arányok bemutatásával ( pl. egy-egy vezetői tréningre való befizetés, megtérül az esetleg elmaradt károkban! ).